Mi a hátránya a mulcsozó fűnyírónak?
A mulcsozó fűnyírásnak az a nagy hátránya, hogy a gyep közé beaprított fűnyesedék nem tud olyan gyorsan lebomlani, mint amilyen gyakran újabb réteg kerül oda, ezért a fű között egy idő után vastag filcréteg képződik, ami levegőtlené teszi a gyepet. A tápanyagot, a vizet nehezen veszi fel. Nyári hónapokban pedig be füled a gyep és ettől foltokban kikopik, a foltok helyére gyomok költöznek, amik elrontják az ápolt kertről alkotott képünket.
Ha mulcsozó, visszaaprító fűnyírót használunk akkor legalább egy évben kétszer gyepszelőztetés t kell végezni (ellentétben a fűgyűjtős fűnyírás esetén amikor elég az évi egyszeri gyepszellőztetés), az az a betömődött száraz füvet ki kell tépni a gyep közül. Ezzel a gyep lazábbá válik, jobban szellőzik, gyeptrágyázás esetén a tápanyagok jobban eljutnak a gyökerekhez.
A gyepszellőzteté s végezhető kézi szerszámmal (ami egy elég keserves, derék törő mutatvány), vagy bérelt villany, vagy benzinmotoros gyepszellőztetővel. Ezt az dönti el, hogy milyen nagy a gyepfelület, és milyen gyakran végzi ezt a kertápolási munkát.
Komposztálás.
A kitépett, elhalt gyeppel viszont majd kezdeni kell valamit, ezért nem árt kialakítani egy kis komposzthalmot a kert valamelyik félreeső sarkában. Fűnyírás után keletkezett nyesedék halomba rakás után egy héttel a egynegyede összeroskad. Ha kert túl kicsi és nem akar a komposztálóval bajlódni akkor van egy másik jó kerti tippem!
Ha a kertjében található néhány cserje, gyümölcsfa akkor érdemes egy Angolszász módszert alkalmazni. Az Angol kerttulajdonosok, szívesen használják fel a levágott fű kaszálékát a dísznövények tövének takarására. A fűnyesedék a hiedelemmel ellentétben sem büdös, főleg ha vékony rétegben fokozatosan teríti a növények alá, nem lesz tőle rendetlen hatású udvara és még az elrohadt növényi maradvány még tápanyagot is juttat a növényeknek és még a gaz sem kell ki! A növények pedig, főleg a gyümölcsfák igencsak hálásak lesznek a talajtakarásért.. Ráadásul még spórolt is, hiszen nem kellet bevásárolnia fenyőkéregből
Durucz Attila - www.kertepito.com -
Tűzrakók és közvetlen környezetük megfelelő kialakítása.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy milyen szempontok szerint kell a tűzrakó méretét és helyét megválasztani. Természetesen erre 
nincs megfelelő képlet mert helyszínenként változik, és a megrendelő igénye és anyagi háttere is bizonyos határokat szabhat. Az alábbiakban leírt pár tanács szabhat valamiféle irányvonalat.
Első lépésként fontos a helyszín megfelelő megválasztása, kérdés, hogy már meglévő, kiépített kertbe kerül e a fűtőmű vagy egy teljesen új kiépítésre váró kert ad otthont a tűzrakónknak.
Újonnan épült kert esetében könnyebb a dolgunk, hisz a növényi beültetések a tér kialakításának és a tűzrakó által nyújtott esztétikai élmény kombinációjának harmonizációja fogja eldönteni, hogy az a kert szép lesz, vagy csak egy ízléstelenül összerendezett zöldfelület. A már meglévő kertünk esetében mindig célszerű több lehetőséget felvetni, azt modellezni és alapos átgondolás után a meglévő növények és kiépített burkolatok közé a lehető legjobb helyre beépíteni.
Következő lépésként el kell döntenünk, hogy milyen funkciókat kell kielégítenie a fűtő és tűzrakó művünknek. Legyen e tálaló funkció, akarunk e grillezni, elég csak a szalonnasütő funkció, vagy talán finom kenyeret is szeretnénk sütni. Építés során nagyon fontos a megfelelő szigetelt alap építése is, hiszen egy kisebb kemence esetében is nagyon fontos, hogy későbbiekben a fűtőmű ne roskadjon meg.
Nagyon fontos az építmény vízvédelme is (eső, hó, pára). Mivel a tűztér samott-elemeit agyagos ragasztóanyaggal építjük (a jó hőálló tényezők miatt) fontos a védett, tetővel ellátott terület. Míg szalonnasütők esetében elég a téli takarás (mivel kevés az agyagos felület és speciális bevonó réteggel látjuk el a tűzteret) , addig egy kemence vagy tűzrakó komplexumok esetében feltétlenül szükséges a tető építése!
Utolsó lépésként (főként a nagyobb tűzrakók esetében) fontos dolog lehet a tűzrakó mikrokörnyezetének (milyen térburkolat, növény, pad vagy egyéb díszítőelem kerüljön mellé) megtervezése.
Ezen dolgok szem előtt tartásával egy kitűnően élhető kertet, nyugalmat jelentő kis birodalmat alakíthatunk ki magunk, s szeretteink számára. Ne feledjük saját testi és lelki harmóniánk kihatással van szűkebb s áttételesen tágabb környezetünkre is!
Szegedi Péter - www.pufuckert.hu -
A sziklakertek legoptimálisabb kialakításai:
Sokszor elgondolkodunk meglévő vagy éppen építendő kertünkbe, kell e sziklakert, vagy sem?
Néhányan úgy gondolják, hogy egy szép sziklakert megépítése gyerekjáték, pedig ha nem figyelünk oda bizony nagyon mellé lehet fogni!
Alapvető hiba (sajnos még szakemberek körében is) a sziklakert teljes kőhalomként való értelmezése egy sík terület közepén, pár beültetett, oda nem illő növénnyel.
Hogy ezt a giccses, kertünkbe nem illő képet kellő időben elűzzük, pár jótanácsot szeretnénk adni:
-Keressük meg kertünk területén azt a részt ahol a leendő kertecske a legjobban érvényesül.A sziklakert soha ne egy nagy füves terület közepére vagy egy sík terület központi helyére kerüljön! Előnyben részesülhetnek (még sík területen is) a kis sarkok,beugrók, terasz melletti kihasználatlan területek, apróbb rézsűk, nagyobb támfalak melletti területek.
-Az építendő sziklakertünk helyét feltétlenül modellezzük le (az építendő helyszínen mérőszalaggal mérjünk átmérőket, magasságot) és tervezzük be, hogy kb. mennyi földet kívánunk az alap kialakításához lerakni.
-A sziklakertbe kerülő kövek lehetőleg fagyállóak legyenek, mediterrán, lyukacsos szerkezetű, réteges-palás kövek beszerzését mellőzzük.
-A termőföld behordása után a kövek kiosztása a legfontosabb tényező, ugyanis egy rossz kőkiosztású sziklakertet még a jó növénybeültetéssel is nehéz helyrehozni. Rossz irányvonal az, ha sziklakert nagy részét egymásra hajigált kövek alkotják. Jó szemlélet,ha inkább kő szigeteket alakítunk ki és ezekhez illesztjük a megfelelő növényeket.
-Utolsó, egyben a legfontosabb kérdés a növények beszerzése és kiültetése.Nagyon fontos, hogy a sziklakert nagy részét a kis és közepes nagyságúra növő sedum félék, sziklakerti virágzó növények tegyék ki. Sziklakertünkbe ültethetünk középmagasra növő örökzöld, nyírható növényeket is . Irányvonal a beültetés folyamán az, hogy a növényeket ne egyenként, hanem kis csoportokba, de nem bezsúfolva ültetjük. A megépült sziklakertet díszíthetjük esetleg kis zuhataggal, aljában parányi csobogóval, madáritatóval.
Pár fontos tanács a végére:
-A termőföld beszerzése során fontos tényező, hogy jó vízáteresztésű, nem kötött, nem agyagos talaj kell a sziklakert alapját képező halomnak.
-Tévhit az, hogy minimális vízellátás is elég a kövirózsa és varjúháj féléknek. Így tervezés során (legyen automata vagy kézi öntözés) figyelembe kell vennünk sziklakertünk jó vízellátásának lehetőségeit! Csak ez a garanciája a továbbiakban, hogy sziklakertünk szép képet mutasson.
-Soha ne szórjunk fenyőkérget a sziklakertünk felületére. Az elején valóban jól mutat, de az első öntözés, vagy egy komoly zápor után sziklakertünk aljában találjuk az összes mulcsot. Ha feltétlenül ragaszkodunk a szabadon maradt felületek takarásához, használjunk közepes nagyságú mosottkavicsot, bár nagyobb rézsű kialakításokhoz ez sem ajánlott.
Ezen tanácsok betartásával évekig gyönyörű sziklakertünk lehet magunk és szeretteink nagy örömére.
Szegedi Péter - www.pufuckert.hu -
